Szektor történelem ‒ 22. század

A 22. században történtek teremtették meg a könyvbéli világ alapjait.

A század elején visszaértek az Alfa Centauriba küldött szondák adatai a Földre, és bebizonyosodott, hogy van ott egy folyékony vízzel borított bolygó, melyet később Olümposznak neveztek el a folyamatos viharok és az egyetlen vízszint fölé érő hegy után. Lelkes tudósok százai ugrottak volna fejest a projektbe, ám ezzel várniuk kellett.

2110. december 3-án digitális katasztrófa sújtja a világot: az internet összeomlik. Az utókor által a csak nagy információs összeomlásnak nevezett esemény kereteiben a világhálót egyben tartó infrastruktúra leáll. A katasztrófa miatti óriási adatveszteség következményeként sosem derült ki, mi okozhatta a „net” végét: talán kibertámadás volt, talán napkitörés… egy biztos: ennek következtében a modern civilizáció térdre kényszerült. Az összeomlás magával rántotta az eddigre a gazdaságukat teljesen az internetre építő nagyhatalmakat is, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

Két hónapig az emberiség szinte visszazuhant a sötét középkorba, miközben a szakemberek gőzerővel dolgoztak a megoldáson: a múlt század végén kifejlesztett kvantum kommunikáción. 2111. február 7-ére elkészült az új fő hálózat, és elindult az új világháló, a quantumnet, mely azóta is üzemel ‒ immár az egész Szektor területén.

A megpróbáltatásoknak azonban korántsem volt vége. A hatalmi űrt Oroszország agresszív módszerekkel próbálta betölteni, és bevonult a meggyengült Amerikába, amit a világ többi része nem nézett jó szemmel. Ez vezetett a harmadik világhábórúhoz, amit az első űrháborúnak is neveznek, és 2122‒2131 között zajlott.

A háború végén az európai erők kerültek ki győztesként, és a földi nemzeteket egyesítve 2131. augusztus 1-jén megalakították a csak Uniónak nevezett globális föderációt.

Ez az új egyesülés korábban sosem látott lendületet adott a többek közt a fejlesztéseknek is, és néhány rövid éven belül folytatódtak a háború miatt félbeszakadt űrprogramok.

A század közepén megérkeznek az emberiség első csillagközi utazói az Alfa Centauri rendszerbe, ahol felfedeznek egy rendkívül különleges, mágneses tulajdonságokkal rendelkező ultranehéz elemet: a dinamiumot, mely hatalmas lökést ad az eddig csak elméletben létező, fénynél gyorsabb utazást lehetővé tévő hiperhajtómű kifejlesztésének.

A 22. század végére az Unió kolóniát alapított a Marson, eljutott a szomszédos csillagokhoz, és megépítette az első hiperhajtóművet, aminek azonban az első tesztrepülése kudarcba fullad 2194-ben, emiatt egyelőre inkább az űrhajókba szánt fúziós reaktorok továbbfejlesztésére fókuszálnak. Megkezdődik az első kolonizációs korszak is, amely egészen a következő század első negyedéig kitart.

Dedikálások és könyvfesztiválok

Ahogy a könyv Facebook-oldalán is jeleztük, elmentünk a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra  2017. április 22-én az Ad Librum Kiadó által biztosított dedikálási lehetőség keretei között. A könyvfesztiválon hatalmas tömeggel és rengeteg könyvvel találkoztunk, és természetesen a hozzánk érkezett érdeklődőkkel is!

Buzdító tapasztalat volt látni, hogy mennyi embert érdekelnek még mindig a regények és az olvasás, ami után újult erővel vetettük bele magunkat a könyv folytatásába, valamint a marketinggel kapcsolatos dolgokba. Ennek hála hamarosan megjelenik majd a Mensa HungarIQa Asztallap kiadványában is egy rövid leírás a könyvről, amit majd a három hónappal későbbi számban egy részletes elemzés követ. Ezenfelül reméljük, hogy hamarosan megérkeznek az első bloggerek általi értékelések is, ahogy számítunk az egyre gyarapodó olvasói véleményekre is.

Legközelebb 2017. június 10-én a 88. Ünnepi Könyvhéten dedikálunk, amire elkészült a könyv Facebook-oldalán egy esemény is. Reméljük, hogy minél többen eljöttök mind a dedikálás, mind a könyvről szóló vélemények megosztása miatt!