Szektor történelem ‒ 24. század

A 24. század legfontosabb eseménysorozata az emberiség eddigi legnagyobb konfliktusa, a második űrháború, valamint az ezek után a két másik frakció, a Független Kolóniák és a Kereskedelmi Szövetség megalakulása.

Az Unió központilag, a Földről próbálja irányítani az összes helyi, és más rendszerekben lévő kolóniáját, amely túl nagy falatnak bizonyul, így az Alfa Centauri és Barnard-csillagnál lévő telepesek elégedetlensége a század elejére közelít a kritikus állapothoz. 2306. végén e két rendszer tárgyalni is kezd egymással, és eldöntik, hogy függetlenedéssel fenyegetik meg az Unió vezetését, amennyiben nem javítanak sürgősen a helyzeten: elsősorban több beleszólást kívánnak a saját ügyeikbe, és hogy bizonyos esetekben önálló döntéseket is hozhassanak.
Nem számítanak rá, hogy az Unió csak úgy belemegy a feltételeikbe, ezért elkezdik a hadereiket is fejleszteni, felkészülvén a legrosszabbra.

2307-2315 között a felek sok tárgyaláson esnek túl, de érdemi eredményt egyik sem hoz, mivel egyikük sem hajlandó engedni a feltételeiből. Ekkorra a függetlenedési vágy az alfa centauri és barnardi polgárokban eléri a kritikus pontot, amit az Unió is érzékel, így 2316-ban titokban rendfenntartó seregek indulnak a Naprendszerből a két lázadozó rendszer felé. A titok azonban kiszivárog, és így a közeledő erőket észlelve az Alfa Centauri rendszer azonnali hatállyal beszüntet minden dinamium* szállítmányt a stabil uniós rendszerek felé.
A várt hatás azonban elmarad, sőt: az Uniónak ezen a ponton lesz elege, és rendfenntartó seregeit nyíltan ráküldi az Alfa Centauri és Barnard-csillagrendszerekre. 2317-ben megérkeznek, és látszólag helyreállítják a rendet, minden ellenállást erővel semlegesítve.

Egy feszült időszak következik, amiben a katonai erővel fenntartott békében a telepesek passzív ellenálláshoz és terrorizmushoz folyamodnak. Különböző csoportok próbálnak minden dinamium szállítmányt szabotálni, több-kevesebb sikerrel. Ezekben az években az Unió aggresszív propagandával akarja befolyásolni az embereket, hogy lojalitást próbáljon nevelni beléjük, de a helyi lázadók is hasonló taktikát alkalmaznak, hősnek lefestve magukat, amit a lakosság nagy része be is fogad. Az ellentétes nézetek rengeteg utcai összecsapást is eredményeznek a telepesek között, újabb lehetőségeket biztosítva így a lázadóknak az elfoglalt uniós rendfenntartókkal szemben.

2350-2352 között az ellenállás több jelentős sikert ér el: megsemmisítik a fő dinamium bányákat, lassan megbénítva ezzel az Uniót, mely így már nem tud szabadon mozogni a csillagok közt.
2354-ben érzik úgy a lázadók, hogy az Unió már nem fog tudni több erősítést küldeni otthonról, így nyílt akcióba kezdenek: puccsokat követnek el a koloniális vezetésekkel szemben. Ekkor kezdődik meg a valódi háború. A puccs csak a Barnard-rendszerben sikeres, de az Unió a maradék dinamiumkészleteivel elindul a Menedék bolygó felé fő flottájával, élén a zászlóshajóval, a USFS Atlasszal.

A támadó erők azonban meglepő vereséget szenvednek a barnardi bolygónál, rejtélyes módon elveszítve az Atlast is, melynek roncsa a Menedékbe csapódik.
Ezzel a Barnard-csillagrendszer kivívja függetlenségét, és békét köt az Unióval, kilépve abból. A békeegyezmény azonban egy fontos kitételt tartalmaz: akkor fogadja el az Unió függetlenként őket, ha nem segítik semmilyen formában korábbi szövetségesüket, az Alfa Centauri rendszert.
Megtudván, hogy az uniós flotta nagy része megsemmisült a zászlóshajóval együtt, a telepesek az Alfa Centauri rendszerben végül totális lázadást robbantanak ki, minden eddiginél nagyobb létszámban indítva utcai harcokat mindenfelé a kolóniákon.

2360-ra azonban már mindkét fél erősen érzi a veszteségeket: a telepesek kifogyóban vannak élelemből, az Uniónak pedig semmi dinamiuma nem marad, így 2366-ban végül megköttetik a Centauri Paktum, véget vetve ezzel a háborúnak.

A Centauri Paktum kimondja, hogy az Alfa Centauri rendszer köteles dinamiumot szállítani az Uniónak, cserébe ők pedig azt kapnak az Uniótól, amit csak akarnak, mely eleinte főleg vízben, élelmiszerben, és luxuscikkekben merül ki. A csere minden második sztenderd évben történik egy véletlenszerű ponton az Alfa Centauri és a Naprendszer közti űrben. Ha bármelyik fél felrúgja a megállapodást, az azonnali háborút jelent, ahol a sértett fél mellé áll a Barnard-csillagrendszer, mint szövetséges. Ez a paktum tartja fenn azóta is a békét a Szektorban.

A háború hivatalos lezárása utáni helyzetre reagálva a felek azonnal új tervekbe fognak. Az Alfa Centauri rendszerben tevékenykedő és odavándorló iparmágnások megkezdik a szorosabb együttműködést, és a kormányzásuk alá fogják a kolóniákat.

A viszonylag közeli Ross 128 rendszer nem ad otthont ugyan különösebben lakható bolygóknak, de nyersanyagokban gazdag, és nincs nagy távolságra a függetlenedett rendszerektől: főleg ezért indít az Unió egy gyors kolonizációs programot ide, hogy közelebbről figyelhesse a kiváltakat. Ezt az Alfa Centauri nem hagyhatta, így ők is elindulnak a Ross 128 felé, hogy az Uniót beelőzve megszerezzék azt. Mindenkit meglepve azonban a felkeléseket korábban vezető egyik mágnáscsalád, az Ivanovok kolonizálják a rendszert a többiek előtt. Mikor az alfa centauri és uniós kolonizálók megérkeznek nagyjából egyidőben 2366-ban, a rendszerben már épülnek az Ivanov kolóniák és kiépült a védelem, így az érkezők nem tehetnek mást, mint hogy visszafordulnak.
Az Alfa Centauri vezetői azonban tudják, hogy egyedül nem elég erősek az Unióval szemben, ezért egyezséget ajánlanak a Ross 128-nak, ezzel 2367-ben megalakul a Kereskedelmi Szövetség. A Barnard-csillagrendszerben lévők pedig elkezdik magukat egységesen Független Kolóniáknak hívni.

A század hátra lévő részében a hatalmak fegyverkezési versenybe fognak: épülnek a hajók, köztük a KSZ-es MAS Kronosszal és az új uniós zászlóshajóval, a USFS Atlas II-vel, miközben további új technológiák is megjelennek. Fellendülnek a gazdaságok, és a népességnövekedés is kezd felgyorsulni a kolóniákon. A század végén az emberiség ismét a fejlődésre koncentrálhat – igaz már nem egységben, hanem három részre szakadva.

Szektor történelem ‒ 24. század
Tagged on: